2015. június 27., szombat

Manna

               Még a másik kezével kell lefognia a maradék ujjait, de már büszkén mutatja és skandálja mellé: ket-tő. És 'kókuszkockatortát' kapott, meg egy rakat ajándékot, amiből persze nem győz válogatni...

Az ő születése volt a legtökéletesebb. És az első három nap olyan kapocs lett köztünk, amit valószínűleg soha nem tudunk már sem lerombolni sem  megismételni. 

Vigyorog a kopaszcsirke frizurája alatt (jaj, úgy szerettem volna neki egy katicás fülbevalót, de majd csak megrendelésre, majd csak valamikor lesz....), megállás nélkül rosszcsontságon töri  fejét, de olyan szeretettel és türelemmel simogatja a babákat, hogy még magam sem hiszem....

Nagyon felnőtt, amíg én a kórházban töltöttem a három hetemet. Korántsem kettő. Annál sokkal érettebb, okosabb. És én úgy babusgatnám még, akkor is, ha tudom, hogy igazi belevaló rátermett kiscsaj lett belőle....

1 megjegyzés:

Macus írta...

Boldog szülinapot a kisasszonynak!