2017. január 27., péntek

Akartam nektek arról mesélni, hogy négy gyerkőcből három beteg - egésznapos ölbenülést tudnának leginkább elképzelni maguknak - de van ennek jó oldala is, mert olyan édes párbeszédeket folytatunk Mannával, hogy rögzíteni kellene minden sorát, hogy mindig emlékezzek rá...

de egy 'apuka' úgy felcseszte az agyamat a gyakorin, hogy vmi hihetetlen... mert pici a gyerek, a felesége terhes, ikreket vár, és alig kapnak támogatást. mert csak egy gyed jár, nem dupla, meg az adókedvezményt is csak tehetősek tudják igényelni.... (hozzáteszem, csávó dolgozik, asszony is gyedet kap). és mennyivel jobb Németországban!

én aztán nem szoktam itt politizálni. a magunk boldogulása érdekel, azt hiszem, megdolgoztunk mindenért, amink van, és dolgozunk most is sokat, hogy ezt a négyet úgy neveljük fel, ahogyan megérdemelné minden gyerek. no, de bizony, ha megkérdeznétek, elmondanám, hogy én baromi hálás vagyok a rendszernek a családi kedvezményért, az ingyen ovis meg bölcsis étkezésért, az ingyen tankönyvért, a csokért... mert bőven többet tesznek értünk minden hónapban, mint ami elvárható. mert ezt mindet nekünk kellene fizetni, és fizetnénk is. ehelyett pedig leveszik a terhet a vállunkról, pedig nem a kormánynak szültem négy gyereket.

minek járok én a gyakorira?!
 ui.: szóljatok, ha én vagyok a hülye..

2017. január 18., szerda

Vettetek már a Pepco-ban edényt? Ha eddig kimaradt, hát a továbbiakban is inkább máshol keresgéljetek...

A nyári költözésünkkor szinte mindent lecseréltem a konyhában (is), többek között egy ilyen pici edényt is beszereztem az emlegetett üzletből (én a magam részéről azóta is emlegetem...), mondván jó lesz a kicsiknek teát főzni...

Nos, nem volt tartós, pedig vízen, teafüvön és cukron kívül semmit nem látott-felpúposodott benne az anyaga (zománc?), és rozsdásodni kezdett egyetlen mosogatás után - nem, nem súroltam... mit is súroltam volna?a vizet meg a teafüvet?

Szóval említettem az uramnak, hogy, ha Kalocsán jár, szerezzen már egy teáskancsót, mert úgyis fűtünk, csak felrakom a konvektorra a konyhában, és nem kell mindig melegítgetni a teát.... mit kaptam? Vízforralót... teát főzni nem lehet benne, melegen tartani nem tud, de legalább szép....

2017. január 15., vasárnap

Manna mostanában a legszélsőségesebb kislányunk. Egyrészről annyira édes, annyira jó vele, és mindig azon kapom magam, hogy annyira rohanok, mikor megyek érte az oviba, hogy azt el sem tudom mondani. Rendkívül érzékeny minden rezdülésemre, mindig van egy jó szava - vagy vicce, amitől, ha zsörtögnék is, jobb lesz a kedvem.

Másfelől meg ennek a gyereknek feszt beszélnie kell - és mikor azt érzed, hogy na, most már csak elfárad, és van két perc pihenőd, nem, ő akkor is mondja tovább. Ha Mannával vagyok, soha nem hallom magamat, pedig meglehetősen nehéz úgy dolgozni, hogy folyamatosan valaki más jár a fejemben.....

Ma reggel is:

-'Anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!' (őshüllő kiállítás - szerintem nem volt nagy szám, de ők élvezték),  'Anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!',  'anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!',  'anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!', 'anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!', 'anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!' ...legalább tizenszer
-Mit gondolsz drágám, szerinted hallottam elsőre is?
-Szerintem igen.  'Anya, én úgy várom, hogy elmenjünk megnézni az állatokat!' 

2017. január 10., kedd

A gyereknevelésben fontos az egyensúly, a következetesség és hogy egyformán vélekedjünk a mit szabad-mit nem kérdéskörben. Ez így rendben is van, nem szoktunk kétfélét beszélni, tiszteletben tartjuk a másik véleményét, és határozottan lépünk fel mindig, nehogy a fejünkre nőjenek-mert hát próbálkozni azért szoktak.

Málnánál Mónika néni a mumus. Pedig nem kellene annak lennie, eleinte még szimpatizált vele agyermek, aztán megunta. Na szóval, Mónika néni tanítja az erkölcstant. Vagy legalább is kellene neki, de mivel csak két elsős jár erkölcstanra, hát nem igen kapkodja magát. Rendszerint színeznek, vagy, ha a másik kislány visz tabletet, nézhetnek mesét, feladatlapot szeptember óta kétszer láttam a lányomnál, akkor is olyan szintűt, hogy karikázd be a következő képek közül, hogy melyik volt a te jeled az óvodában. Mit is mondjak?! Hát, nem köti le a gyereket 45percre. Tudom én, hogy sok energia készülni egy órára, én is csináltam - csinálom, sőt tanítottam erkölcstant, viselkedéskultúrát, kommunikációt, drámapedagógiát, tanulásmódszertant...csupa olyan tárgyat, amihez se tankönyv, se füzet-mégis érdekesek voltak az óráim, a gyerekek szerettek hozzám járni. No de Mónika néni már kihúzta a gyufát Málninál, ő meg rendre megpróbál hazaszökni minden hétfőn 5.óra után.

Már 4.óra után telefonált, hogy nem látta még Mónika nénit, biztos nem dolgozik, inkább hazajönne....aha a kis sunyi. Már 2alkalommal úgy tessékelték vissza tanárok, hogy 'Málna, neked még órád van!' Ráuszítottam a szülőket is, hogy fordítsák vissza a kapuból, ha meglátnák....és persze előirányoztam mostmár a büntetést, mert hiába jót mosolygunk rajta apàval, és igen, úgy gondolom, hogy igaza van a lányunknak, csak hát a büntetés mikéntjét kell még egyeztetnünk...mert hát ha a férfi magára marad az ötletelésben...:
-Léna lányod kockával dobálja tévét..-így a férfi
-és, te mit csináltál vele?
-adtam neki egy málnás piskótatallért....

2017. január 5., csütörtök

Szomszéd néni nincs formában...

Meglehetősen jófej emberek vesznek minket körül. De tényleg. Aranyosak, kedvesek, kellemesen el lehet velük beszélgetni, és nyilván okoztunk egy kis felbolydulást az utcában, mikor megjelentünk a 4gyerekkel...

A sarkon lakik egy néni - napocskás kerítése van, tényleg annyira gyönyörű sárga. Meg is akartam kérdezni, mi a neve az árnyalatnak, de aztán eszembe jutott, hogy az én drága uram biztos kibukna, ha sárgára akarnám pingálni a kaput.. Mannának ez a kedvenc színe, így elég hamar közös hangot találtunk, és persze jöttek is a csodálkozó megjegyzések, hogy honnan, miért, mit dolgozunk, és te jó ég!négy lány...
ma reggel a néni nem egészen volt topon..
-na, megy a fiúcska az iskolába? -kérdezte, miközben Málnámon pink sapka, lila dzseki és lila csizma volt.... hm.